Amit egy bringásnak is tudni kell.

Ugyan a meteorológiai alapismeretek nem tartoznak közvetlenül a kerékpározáshoz, azonban a bringások jellemzően a természet, néha nem is annyira lágy ölén tekernek. Nem árt néhány alap tézissel tisztában lenni, így talán kevésbé ér meglepetés. Persze a cikk elolvasása után még nem fogsz tudni pontos heti előrejelzést adni, de talán egy kellemetlen zivatartól vagy hirtelen havazástól megmenekülhetsz.

A légnyomás: gondolom volt már olyan élményben részed, hogy reggel verőfényes napsütésben indultatok neki egy túrának, majd délután bőrig ázva keveredtetek haza. Sajnos a föld időjárása változékony, még a meteorológusoknak sem sikerül mindig megjósolni, hogy mi lesz másnap. Ez főleg igaz, ha egy nagyon kicsi területre koncentrálunk. Manapság már nagyon sok elérhető áru kilométerórában megtalálható a magasságmérő. Ezek a GPS alapú mérőket kivéve mind a légnyomás változása alapján mérik a magasságot, azaz egy barométer található bennük. Így azonban nagyon jó szolgálatot tehetnek a lokális időjárás előrejelzésére is. A különböző frontok ugyanis befolyásolják a légköri nyomást, melyet a barométer segítségével mérünk. Az asztali időjárás előrejelzők általában hPa, azaz hectopascal-ban mérik a légnyomást, de előfordulnak mb (milibar) vagy Hgmm-ben (higanymilliméter) mérő szerkezetek is. Hogy ne ess zavarba, az átváltásuk így történik: 1hPa=1mb=4/3Hgmm. A légkörben felfelé haladva a légnyomás csökken, de ez a csökkenés nem egyenletes, mert egyrészt egyre vékonyabb légréteg van fölöttünk, másrészt a levegő is egyre ritkább. A légnyomás a tengerszinten átlagosan 1013hPa, 5500 méteren ennek már csak körülbelül a fele (500hPa). Azonban a légnyomás változása, meglátszik az órád által mutatott magasság értékén is. Ha este 800m-t mutatott, reggel pedig 850-et, akkor nagy valószínűséggel aznap esőkabátra lesz szükség, hiszen csökkent a légnyomás, ami front kialakulásához, és csapadékhoz vezet. Persze adott magasságon sem állandó a légnyomás értéke, hanem periodikusan ingadozik. A legalacsonyabb hajnali 4-kor és 16 órakor, a legmagasabb pedig 10-kor és 22 órakor. Ezek a változások azonban maximum néhány méteres különbséget mutatnak majd az órádon. Amennyiben grafikonon is jelzi a magasság változását az órád, úgy egyszerűen rá kell pillantanod, hogy tudd érdemes-e aznap tekerni egyet.

A szél: a légnyomás nem csak függőleges, hanem vízszintes irányban is eltérő lehet. Persze a nyomás mindenképen ki fog egyenlítődni, ez pedig szél keletkezésére utal. A szél kialakulásában, és sebességének mértékében a napsütés is szerepet játszik. Ahol a nap süt, ott nagyobb a levegő hőmérséklete és kisebb a légnyomása, ezért arrafelé fúj a szél is. Ezt főleg a montisok fő vadászterületén, a hegyek között lehet érzékelni. A napos hegyoldalakat hamarabb felmelegíti a napsütés, mint az árnyékosabb völgyeket, ezért nappal általában a hegycsúcsok felé fúj, majd éjszaka, mikor a felső rétegek lehűlnek, a szélirány megfordul. A szél hűtő/szárító hatással is rendelkezik. A szél gyorsan megszárítja a nedves ruházatot, azonban a testedtől is hőt von el, így megfázáshoz, kihűléshez vezethet. Ezért is érdemes hegymenet előtt levenni egy-két réteget, hogy ne legyél átizzadva mire felérsz.

A hőmérséklet: esőben sem szeretnek sokan bringázni, de nagy eséllyel legalább ennyien nem élvezik a hideget sem. Ahogy növekszik a tengerszint feletti magasság, úgy csökken a hőmérséklet. Minden 100m szintemelkedés 1 fokos hőmérséklet csökkenéssel jár. Ha az Alpokban túrázol, akkor számíts arra, hogy hiába van a völgyben 25 fok, ha 2500m magasra mászol, ott 5 fok körüli lesz a hőmérséklet! Ha ehhez még egy gyors zivatar vagy havazás is párosul, akkor hamar bajba kerülhetsz. Kép:11 A hőérzet függ a páratartalomtól is. Minél magasabb, annál melegebbnek érzed a levegőt. Nyáron gyakran erős felmelegedéshez magas vízgőztartalom társul. Ekkor, szélcsendes időben erős verejtékezés lép fel, de a keletkezett verejték nem tud elpárologni, emiatt nem hűl a test. Hamarosan hő fölösleg, hő pangás lép fel, a teljesítőképesség pedig romlik. Ez a veszély főként a nagyobb testű, vagy idősebb bringásoknál áll fent.

A felhők: a légnyomás változásán kívül a felhők fajtájából is lehet következtetni arra, hogy fog-e belőle csapadék hullni. Négyféle szintű felhőzetet különböztetünk meg:

1.-Magas szintű felhők: 6000m fölött

2.-Középmagas szintű felhők: 2000-6000m között

3.-Alacsony szintű felhők: 2000m alatt

4.-Függőleges kiterjedésű felhők

Az első kategóriába tartozó felhők a következők:

-cirrus (pehelyfelhő): fonalas, rostos szerkezetű, jégkristályokból áll, árnyékot, csapadékot nem ad.

-cirrostratus (fátyolfelhő): igen vékony rétegű, tisztán jégkristályokból áll, ezüstös színű felhő, csapadékot nem ad.

-cirrocumulus (bárányfelhő): egymástól elkülönült apró gomolyok, melyek hullámos sorokba rendeződhetnek, tisztán jégkristályokból áll, csapadékot nem ad.

Eddig mákunk volt, mert ezekből eső nem esik. A következő szint a középmagasak szintje is bringásbarát még.

- Altostratus (lepelfelhő): egyenletesen szürke, zárt felhőtakaró, a Nap helyzete látszik, csapadékot nem ad, vagy legfeljebb kis mennyiségű csendes eső vagy hó eshet belőle.

-altocumulus (párnafelhő): apró gomolyokból áll, rétegszerű, csapadékot nem ad.

Az alacsony szintű felhőzeteket már kevésbé szeretjük, hiszen akár ónos esőt is hozhat.

-stratocumulus: réteges gomolyfelhő, mely lapos gomolyokból áll össze, többnyire nem teljesen zárt, csapadékot nem ad.

-stratus (rétegfelhő): magasban képződött ködhöz hasonlít, egyenletes, zárt takaró, szitálás, ónos szitálás lehet belőle.

-cumulus (gomolyfelhő): különálló, alul sík, felül kupola alak (karfiol), zápor, hózápor, dara eshet belőle.

A függőleges kiterjedésű felhőkből tutira elázás lesz, ilyenkor érdemes zárt helyet keresni, vagy el sem indulni megfelelő ruházat nélkül!

-nimbostratus: esőrétegfelhő, alacsonyan képződött, egyenletesen sötétszürke, vastag, melegfronti felhő, a tipikus szomorú idő felhője, előfordulhat másodlagos felhőzet. Csendes eső vagy havazás fordulhat elő belőle.

-cumulonimbus (zivatarfelhő): nagy, függőleges kiterjedésű felhő, alsó része egyenetlen, felül üllőre hasonlít, a troposzféra tetején terül szét. Heves zápor, zivatar, jégeső, felhőszakadás fordulhat elő.

Azt hiszem nagyjából ennyi alapismeret elég lesz ahhoz, hogy aránylag pontosan meg tudd jósolni a várható időjárást, ha mást nem, egy-két órára előre. Persze a globális időjárás jelentés sem elhanyagolható, hiszen ha országos zivatart mondanak, akkor ritkán lehet helyileg jó időre számítani. Nem mellékesen a csajoknál is könnyebb bevágódnod, ha ismered ezeket az apró trükköket.

Ma már kiváló infókat találhatsz a neten is. Hazánkban a www.idokep.hu a mérvadó, tőlünk nyugatra a www.oeav.at/wetter, és a www.meteo.ch oldalak. Jó böngészgetést!