Hogyan csináld? A fékbeállítás lépései.

Lassan, de biztosan belevágunk az igazi szerelések világába. Elsőre egy egyszerű, de sokszor előforduló problémát nézünk meg, ami nem más, mint a fékállítás. A mai világban már külön kell foglalkozni az országúti patkófékekkel, a V-fékekkel, és a tárcsafékekkel. Mi most ezek közül a két utóbbit mutatjuk be nektek. Sokan azt gondolják, hogy tudják hogy kell, és már lapoznának is tovább. Lehet, hogy nekik is érdemes ezt a pár percet rászánni a dologra.

Eddigi pályafutásom alatt sok bringással találkoztam, akik a saját elképzelésük szerint értenek a fékállításhoz. El kell, hogy mondjam, hogy 10-ből nyolc esetben ez közel sem volt így.

Sok minden miatt lehet rossz a fékhatás esetén. Lehet, hogy nyolcas van a kerékben, vagy fel van ütve, ezért nem tud folyamatosan fogni rajta a pofa. Ilyenkor a centrírozás, egyengetés, vagy a csere segíthet. Másik eset, ha bringamosás, vagy láncolajozás közben szennyeződés kerül a fékfelületre. A legegyszerűbb féktisztítóval letakarítani róla a koszt, és már léphetsz is tovább. Lehet, hogy a fékfelület van kifényesedve egy hosszabb, nagyobb terheléssel járó fékezés következtében. Ekkor ki kell venni a pofákat, és csiszoló papírral eltávolítani a felkeményedett felületet. Ha rosszul volt beállítva a fék, akkor szépen ferdére tud kopni a pofa, és akár be is csúszhat a felni alá. Ilyenkor szintén reszelgetni kell, de már komolyabb eszközökkel, pl reszelővel. A lényeg, hogy vízszintes legyen a végén. Sokan nem gondolnak rá, de a felni-fékbetét kompatibilitásán múlik a fékerő 80%-a. Sokszor hosszú ideig tartó cserélgetés eredménye, hogy megtaláljuk az ideális összetételt, de aranyszabályként elmondható, hogy a piros (puha) pofák mindig jobban fognak a felniden a feketéné (medium), vagy a szürkénél (kemény). Azonban sokkal gyorsabban is kopnak. Nagyon sok múlik a fékkaron is. Egy BLR szériás Shimano fékkar nem párosítható V-fékekkel, azonban jók lesznek a bowdenes tárcsákkal. Hogy miért? Mert a V-fékek nem a lineáris bowdenhúzást szeretik, ugyanis a fékpillangók útjának elején több bowdent kell a karnak húznia, míg a felnihez érve már keveset. A mechanikus tárcsafékeknél pont fordítva van, és egyenletes bowdenhúzáshoz lettek kitalálva, akár csak a régi cantilever fékek. A legjobb megoldás egy olyan kar beszerzése, mint az Avid egyes típusai, ahol egy kis tekerővel te magad állíthatod a bowdenhúzás mértékét. Ugyancsak nem elhanyagolható a bowdenezés minősége. Főleg alsó, és közép kategóriás bringákon itt spórolnak a gyártók, ezért nagyon rugalmas házakat, és nem gyárilag előfeszített bowdeneket alkalmaznak. Így fékezéskor sok energia megy el a bowdenház hajlítgatására, ami a fékerő rovására megy. Például a Shimano, az Avid, az Alligator,és a Jagwire is gyárt komoly bowden készleteket, melyekkel drasztikusan növelhető a fékerő. Tárcsafékeknél a tárcsára folyt fékolaj a fékbetétet is tönkreteszi, ezért erre mindenképen vigyázni kell. Amennyiben csak a tárcsa szennyeződött, a már megismert féktisztítót kell segítségül hívni. Hidraulikus rendszereknél a belevegősödés is lehet a bajok okozója, amit úgy tudsz észrevenni, hogy gyors egymásutánjában behúzod a fékkar, és az egyre keményebb nyomáspontú lesz, és kijjebb fog. Ilyenkor csak a légtelenítés segít, melyre következő rovatunkban visszatérünk. Figyelni kell a munkahengerek tisztaságára is, mert a felrakódott fékpor be tudja lassítani, vagy akár blokkolni is a dugattyúk mozgását. Az üvegesedés a tárcsa betétekre fokozottan jellemző, hiszen ott kis felületen, és tartósan magas a hőmérséklet, ezért fokozottan kell ellenőrizni a pofák állapotát. A csiszolópapír itt is segít, ha baj van. És most lássuk a beállítás folyamatát először a V-féken.

Vizsgáld meg, hogy kiakasztott bowden, és rugó mellett is akadálymentesen jár-e a pillangó.

Ha nem, akkor szedd le és csiszold meg a konzolt, ha szükséges, vagy takarítsd ki, és zsírozd meg a rugó házát. Először állítsd be a bowden feszességét úgy, hogy a fékkaron kitekered félig az állító csavart, és teljesen behúzod a bowdent a pillangó csavarjánál. Ha jól csináltad, akkor nem tudod behúzni igazán a fékkart.

Ezután lazítsd ki az egyik oldali fékbetétet, és a fékkar meghúzása mellett állítsd be a helyes pozícióját. Se a gumihoz, se a fékfelület alá nem lóghat a fékpofa.

Ha ez megvan, akkor ismételd meg a másik oldallal is. A csavar meghúzásakor figyelj arra, hogy ne forduljon el a fékpofa. Amikor készen van, már nincsen más dolgod, csak visszatekerni a véghelyzet állító csavart, és készen van a művelet. Amennyiben túlzottan kint fog a fékkar, és te nem így szereted, akkor a fékpillangón levő csavar kilazításával, és a bowden minimális lazításával változtatni tudsz ezen. Ha a pillangók mozgása nem szimmetrikus, akkor a fékrugójuknál található csavar ki, vagy becsavarásával lehet ezen változtatni.

Figyelj arra, hogy mindkét csavar állítása hatással van a túloldalra is! Lehetőleg a rugók előfeszítésének csökkentésével próbálj szimmetriát találni, mert úgy nem növeled a fékhatáshoz szükséges erőkifejtés mértékét.

A tárcsafékeknél nagyobb szívásokba is belefuthatsz. Úgy hívják, hogy International Standard fékfelfogatás, azaz az IS-es. Itt két fül van a féknyergen, mely nem állítható, így ha a tárcsád nem középen áll, akkor jön a hézagolás procedúrája. Ezt 0,25-ös, és 0,75mm-es hézagoló alátétek behelyezésével tudsz kivitelezni. Csináltam már ennél szívderítőbb dolgot is életemben, bár szerencsére ez a fékfelfogatás egyre inkább megy ki a divatból. Nem is baj. PM-es, azaz Post Mountos rögzítés esetén szerencsére lehet játszani a nyereg pozíciójával. A két felső csavart lazítsd ki.

Kézzel állítsd be úgy a munkahengert, hogy a tárcsa pont középen legyen.

Majd húzd be tövig a fékkart, és finoman húzd meg a csavarokat. Egyes féktípusoknál a csavar meghúzásakor el tud csavarodni a nyereg, sajnos ott nagyobb szívás a beállítás. Talán ezért is szeretem a Shimano fékeket, mert azokkal nincsen ilyen probléma. Amint ezzel megvagy, húzd be párszor a fékkar, pörgesd meg a kereket, hogy minden rendben van-e. Ha túl messze vannak a pofák a tárcsától, és hidraulikus a féked, akkor nézd meg van-e még elég fékfelület rajtuk. Ha rendben van, akkor a fékkaron általában találsz egy kis imbuszcsavart.

Vagy egy kézzel tekerhető szabályozógombot, amivel beljebb tudod állítani a pofákat. Használtabb féktárcsáknál, nagy méretűeknél, vagy ha odavered valamihez, akkor a normál kerékhez hasonlóan tud ütni a tárcsa. Lehet kapni speciális féktárcsa egyengető szerszámot, de nekem az elmúlt nyolc évben az ujjam tökéletesen megfelelt erre a célra. Nézd meg hol ér bele a tárcsa a pofába. Ezt valószínűleg hallani is fogod. Jelöld meg a tárcsa élén egy filctollal ezt a pontot, forgasd el a kereket, hogy hozzáférj, és finoman, de határozottan nyomd meg a tárcsát a kívánt irányba. Mindig kis lépésekkel haladj az ideális felé. Ha készen vagy, akkor féktisztítóval töröld át a tárcsát, hogy a kezedről rákerült szennyeződések eltűnjenek. Ugye milyen egyszerű?

Remélem sikerül az instrukciók alapján megtanulnod ezeket a technikákat, és magad is boldogulsz majd otthon. Azonban egyre vigyázz! A fék nem játék. A biztos jó lesz így, meg a szódával elmegy nem járható út, hiszen az életed múlhat rajta. Minden esetben próbáld ki a végeredményt mielőtt bringázni indulsz, és nem baj, ha az első egy-két alkalommal egy tapasztalt ismerősöd is figyelemmel követi az eseményeket.