Második nap - Az esős hét kezdete:
Nem volt egyszerű napja tegnap az ELMŰ-ÉMÁSZ csapatnak. Az időjárás már reggel közbeszólt, így a 7 órára tervezett indulást el kellett halasztani néhány órával. Az esőzés elállta után pedig feltámadt a szél, és egészen Pozsonyig ellenszélben kellett kerekezniük a fiúknak. De talán nem jelentett volna mindez nagy problémát, ha Zsolt éjjel véletlenül ki nem húzza Tamás akkumulátortöltőjét! Ezért az indulás után 30km-rel be kellett iktatni egy hosszabb pihenőt a szlovákiai Nagymegyerben, hogy feltöltsék a pedelecet. De addig volt idő megtekinteniük Árpád Nagyfejedelem szobrát.
A viszontagságos időjárás miatt a kerékpároknak nagyobb volt a fogyasztásuk, így a cél előtt néhány kilométerrel újra lemerültek. Hogy ne legyen egyszerű a célba jutás, a navigációs rendszer még egy „extra” 20km-es távval is megajándékozta Zsoltot, Tamást és Zsoltot.
A nap végén mégis sikerült mindezekkel megküzdve teljesíteni a napi távot, így este boldogan állíthatták fel sátraikat a kempingben.
A második nap számokban: 110km + 20km „extra” táv, 21,3km/h átlagsebesség, 1 plusz töltés, valamint sok-sok új élmény.
Harmadik nap - Mit hozott a „péntek 13.”?
A túrázóink harmadik napja péntek 13-ra esett. Talán ebből kifolyólag az időjárás már korán reggel esővel ajándékozta meg őket. De ez nem tántorította el a csapatot, 9 órakor útra keltek.
Szakadó esőben tekertek 7 órán át. Sajnos 3km tekerés után defektjavításra került sor, mely kiállás 1 óra késedelmet jelentett. Az irányítótáblák hiánya miatt időközben az útiránytól is eltértek, de sikerült visszatalálniuk a helyes útvonalra.
Bécsben 1,5 órát bolyongtak, majd ráhajtottak az Eurovelo 6-os biciklis útra. A nap végére sikerült behozni egy kicsit a lemaradást. Tulln-ba 21:20-ra értek. Igaz, a tervezett úticél Krems volt.
A nap röviden: sok eső, egy defekt, 124km (25km lemaradás), 20,6km/h átlagsebesség.
Negyedik nap – Az Alpok „lábának” rapszodikussága
A fiúkat szombat reggel – végre - napos idő ébresztette. 9:30-kor elhagyták szállásukat, de Kremsbe érve ismét eleredt az eső. A tekerés ideje alatt hol esett, hogy elállt az eső.
Az út során 4 erőmű mellett haladtak el és az egyiknél meg is álltak. A világ „legbiztonságosabb” atomerőművének nevezett zwentendorfi építményt 1978-ban – még üzembe helyezés előtt – bezárták és múzeummá alakították.
A nézelődés után, a nap végére Greinburgig jutottak, ami néhány km lemaradást jelentett.
A nap számokban: 4 erőmű, 137km, 22km/h átlagsebesség.
Ötödik nap – Az eső folytatódik…
Az 5. napon vészjósló felhők látványára ébredtek túrázóink. De a bekövetkező nagy esőzésben is óriási elszántsággal tekertek, mert a lemaradást szerették volna behozni. Az út folyamán túrázókkal és biciklistákkal is találkoztak, akik hangos éljenzéssel buzdították őket.
A nap végére a felszakadozó égbolton az áttörő nap sugara csodálatos szivárványhidat rajzolt a Duna két partja közé. Ezután végre gyönyörű napsütésben folytatták útjukat Engelhartszell-ig. Vasárnap még volt némi lemaradásuk, de jelentős részét sikerült behozniuk. Bízunk benne, hogy most már nem kapnak sok esőt a fiúk és a mai napon szép időben tekerhetnek tovább.
Az útközben látott túrázókhoz és kerékpárosokhoz csatlakozva mi is csak buzdítani tudjuk a három kollégát innen, a távolból: „Hajrá Fiúk!!!”
A nap számokban: megszámlálhatatlan sötét felhő, egy csodálatos szivárvány, 137km, 21km/h átlagsebesség.
Hatodik nap: Találkozás egy angol bringással…
A túrázóinkat minden reményünk ellenére sajnos hétfő reggel is borús idő ébresztette, amely egy egész napos ellenszéllel párosult. Szerencsére a csapat lelkesedése a szélnél is nagyobb volt, így útjuk folytatásaképpen Passau-nál átlépték a német határt.
Éppen pihenőjüket töltötték, amikor összetalálkoztak egy szintén bringás túrázóval. Az angol „bajtárs” éppen Londonból tartott Budapest felé. Természetesen a közös fotó sem maradt el, illetve Budapest óta először végre elkészült az első közös fotó Zsoltról, Tamásról és Istvánról is.
Az időjárás miatt nem érték el a fiúk napi célt, Regensburgot, hanem 30 km-el előtte találtak egy szállást éjszakára.
A hatodik nap számokban: az első közös fotó Budapest óta; egy angol bringás, aki ugyanazt a túrát teljesíti csak London-Budapest irányban; 30km lemaradás; 129km napi teljesítmény; 20,6km/h átlagsebesség.
A hetedik napon…
A szűnni nem akaró zord esős idő ellenére érdekes, magyar vonatkozásokkal teli történelmi túrát tett Zsolt, Tamás és István tegnap reggel Straubing-ból, a Várostorony elől indulva.
A 2006 óta a Világörökség részeként számon tartott Regensburgban a csapat átkerekezett a Duna legrégebbi hídján, a „Steinerne Brücke”-n.
Sajnos nem volt idejük megnézni a városban bajorországi Gizella és Szent István eljegyzési festményét (talán jobb is, hiszen az alkotáson Gizellát egy fejjel magasabbnak ábrázolták).
Nürnberg a következő nagyváros – Bajorország második legnépesebb városa –, ahol Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta 1423-ban a magyar koronázási jelvényeket, melyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek.
A végállomás így a lemaradásokat behozva Erlangen, ahol pompás vacsora és angol sütemény várta őket.
A nap számokban: 175km, 18,5km/h átlagsebesség, egy finom vacsora és egy angol süti.
